Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VIII. A ministeriális törvény elfogadásától az országgyűlés végeig történtek

113 minden vallás jogegyenlőségének biztosítására. E püspökök, s néhány hozzájok csatlakozott világi főrend ellenzései azonban gyengék valának a minden igazságosan érzők által felkarolt törvény megalkotását akadályozni. Megemlítendő még a vallásbeli törvény tárgyallásából, hogy annak a görög nem egyesült hitűekre vonatkozó része az ezen vallású püspökök kívánsága szerint szerkesztetett, s ők örömüket fejezték ki főleg azon rendelet fölött, miszerint a görög nem egyesült vallásról az egyesültre történő átlépések alkalmával a templom akkor is az előbbi vallás tulajdona maradjon, ha bár a község nagyobb része térne által. Ezen kívánat az által támogattatott, miszerint a görög nem egyesült templomok nem álladalmi, s nem kirekesztőleg községi pénzalapból építtettek, hanem a vallásfelekezet köztulajdonából. Soha az előbbi kormány e kívánságot nem teljesítette, sőt illy törvényt soha nem fogadott volna el. Mind a mellett azonban, hogy a Püspökök elégedettségüket jelentették ki az e vallású nép megnyugtatására hozott törvény fölött, mind a mellett, hogy ápril 8-án Újvidékről egy szerb küldöttség jelent meg az alsó ház előtt, nemzetiségi követelései teljesítésének föltétele alatt életét s vérét a magyar hazának fölajánló, s a ház részéről maga Kossuth intézett testvéri szózatot e küldöttséghez: mégis ez időben m;ír a görög nem egyesült papság elkezdte izgatását a magyar nemzet ellen. Jelesen Szerém Megyében martius 20-án a papság — s ez esetben a catholicus egyházi rend is nem egyesült társaival szövetkezve működött — a közgyűlést dühös vitatkozás harczává tette, az országgyűlés határozatát, miszerint ezen megye Pozsegával és Verőczével együtt Horvátországtól különállónak, s közvetlenebbül Magyarországhoz tartozónak nyilvánitatott, s annak értelmében a magyar nyelv hivatalos használata e megyében csak bizonyos határidőig elhalaszthatónak rendeltetett, — a magyar nemzet elleni sértő kikelésekkel támadta meg, s miután a közgyűlési többség, főleg a megyeszékhely Vukovár lakosainak a magyar hazához vonzódó érzelemtanusításaitól segittetve, a nevezett papság rohamos indítványait visszavetette, s az ország iránt hűséget jelentett ki, a papság a megye keblében ellenséges irányú petitiókat körözVUKOV1TS S. EMLÉKIRATAI. 8