Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

az I: 4. s 9. cziménól fogva egyedül törvényesen koronázott fejedelmők országlásának s hatalmának levén alárendelve. 20. §. Királyi koronázás fogalma s részei. A polgári felség teljes gyakorlatához Magyarhonban az alaptörvények rendeleteinél fogva, múlhatatlamíl megkívántatván a királyok koronázása, ennek főünnepélyei nyilvánjogi szempontból tárgyalandók. — A királyi koronázás azon ünnepélyes cselekvények összege, melyek által az ország törvényes örököse a királyi méltóság ékességeinek, s több ünnepélyes szertartások jelképe alatt az ország kormányzását átveszi. — Ezen koronázás a trónra lépéstől számítandó hat hónap alatt okvetlenül ösi szokás szentesitette szertartással országgyülésileg véghezviendö s két lényeges alkotó részből áll: 1-ör: a nemzet jogainak okleveles biztosításából; 2-or: a koronázási szertartásból a). a) A magyar királyok koronázásáról majd történeti majd n y i 1vánjogi szempontból bővebben értekeznek: B a 1 á s f y: De fidelitate subditorum erga principes. Viennae. 1620. Col. 1661. — Barits (Adalb. ): die gewöhnliche Krönungsfeier der ung. Könige und Königinnen. Pest 1790. 8. — Potkonitzky (AdaniJ: Freimütliige Untersuchungen über die Krönung in Ungarn und andere damit verknüpfte (Jegenstánde des ung. Staatsrechts. Pest. 1793. — Kovachich: Solennia inauguralia principum utriusque sexus, qui ex stirpe austrica corona apóst, in reges Hungáriáé reginasque periodo III. redimiti sunt. Pest. 1796. — Schvartner, Faber, Fényes: Stat. Hungáriáé stb.