Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

72 21. §. Koronázási hitlevél (diploma inangurale). Az okleveles biztosítás, a királyi hitle­vélnek a koronázást megelőző átadása által történik; e királyi hitlevél pedig a királytól koronázása előtt az ország rendeinek átnyujtott s őket szabadságaikról biztosító ünnepélyes okirat. — Ezen oklevélnek eredete legrégibb időktől főleg II. Endre arany bullájától származtatandónak látszik, a). Az ország kezdete óta szokásos vala Magyar­honban, hogy a királyok országlásuk elején az ország nagyait a nemzet jogainak megtartásáról eskü által biztositák; —• de ezen szokáson inkább mint irott törvényeken alapuló jogoknak értelme s magyarázata fölött, az arany bulla előtt a 2. s 3. §. tanúsága szerint, a király s rendek közt viszálkodások támadván, ezeknek orvoslására s illetőleg megelőzésére II. Endre a királynak s nemzetnek jogait arany pecsétes ünnepélyes oklevélbe foglalá, azon szándokkal, hogy ebbeli rendelménye mind maga, mind utódai idejében sarkalatos törvény gyanánt örökös érvényességgel bírjon; minek következtében a többi királyok is trónra lépésök alkalmával ünnepélyes oklevélben az arany bullában foglalt szabadalmakat megerősíteni s élő esküvel szentesíteni szokták (III: 14. §. 12. J. — Jelen­«) Gustermann: Ungr. Staatsr. 18—28. §-ban előadva a koroná­zási oklevél törlénetét, annak eredetét II. Mátyástól 1608-ból szár­maztatja s nyakasan tagadja, hogy azt az 1-ső árpádi királyok korától lehelni származtatni. De a fennemlitett szövegben előhozott állitalánnyal ellen­véleményben vannak: Kovachich: Vest. comit. 795. 1. — Továbbá Schwandtner I. 6. — Potkonitzky 126, 1. — Palma, P r a y, E d e r, Katona, Battyányi, Koller, Ürményi, Rosenmann sth.

Next

/
Oldalképek
Tartalom