Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

63 vényeink által eskü alatt elrendeltetvén, jelenleg a királyi hitlevél 1. s 2. czikkébe s a koronázási eskübe foglaltatik, egyedül a 31. czikk:,. q u o d s i vero nos — in perpetuum f a c u 11 a t e m" szavakig terjedő záradékának k ivé tel ével, mely az 1687: 4. czikk által közegyezéssel megszüntetett. 2- or. Az ország szent koronájáról s a király koronázásáról szóló törvények úgymint az: 1622: 2. 1741: 2. 1791: 2. 6. 8. leginkább pedig az 1791: 3. czikk: nem különben az ország elszakasztott s később visszafoglalt részeinek bekebelezését elrendelő törvények, úgymint az 1741: 18. a hitlevélnek 2. 3. 5. czikke szerint, minthogy általuk a polgári fensöség szentsége, az országnak e gys é ge, területi épsége s oszthatatlansága jelentetik ki g). 3- or. A királyok örökösödését s választását illető törvények, névszerint az austriai ház örökösödéséről I. Ferdinándtól I. Leopoldig általánosan szóló czikkek, főleg pedig az 1687: 2. melyben aNémet-sSpag) II. Endre aranybullája nem egyedül a nemesség iránti kedvezésböl, ámbár későbben Verböczy H. T. K. I. r. szerint, ezen értelemre is átvitetett, hanem minden honpolgár s a közjó elérése végett volt kiadva, mint azt a bulla élőbeszéde s szövege is eléggé bizonyítja; 1. Fényes Magyarország statistikája II. kötet. — Ezen arany bulla az Angolok nagy szabadság leveléhez (magna charta libertatum}; valamint korra, úgy anyag- s alakra nézve is sokban, de mégsem mindenben hasonló. Mindazáltal hogy az aranybulla lényegesen miben külömbözik az Angolok nagy szabadság levelétől, kitetszik az a kettőnek összehasonlításából. —Láthatni innen még azt is: mit kelljen ítélnünk az egész magyar és nagy brittanniai alkotmány hasonlatosságáról és külömbözéséröl, mely tárgyban honfiaink közöl kevesen vannak még tisztában; 1.: Geschichtliche Fragmente und das ungr. Staatsleben neuerer Zeit. í. Theil. Leipzig 1846. 6.