Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

64 nyolhonban virágzott ausztriai-ház férfi tagjainak az elöszülöttség ágonkénti rendje szerint (o r d o p r imogeniturae linealis) az országlásbani öröklés általadatott, s az 1723: 2. melynél fogva az örökösödés joga az ausztriai-ház Leopoldtól származó három nagy ágának leányivadékaira is kiterjesztetik, — a szabad választásnak joga a királyi család magvaszakadása esetére, a hitlevél 4. czikke szerint az ország rendéire ismét visszaszálván. 4- er. Azevangelika vallás szabad gyakorlatát biztosító 1606: évi bécsi-sl645: évi linczi-békekötés, az 1791: 26. 1844: 3. t. czikkek h), melyek az evangelika vallásnak a katholika egyház iránti jogviszonyait állandóan meghatározzák, s melyeknek sarkalatos voltuk az 1608: k. u. 1. és 1647: 5. t. czikkbeni diplomatikai megerősítésen kívül leginkább abból világlik ki, hogy az emiitett békekötések az ország katholicus s evangélikus rendéi közölt az erdélyi fejedelmek közbenjárásával szerződés utján keletkeztek, az 1791: s 1844: t. czikkek pedig ezeken sarkaiknak. 5- ör. Az 1741: 8. t. cz. mivel a királyi hitlevél első pontjában nyilván megérintetik, sőt foglalata, a hitlevél következő záradékának: „miként azok alkalmazása s értelme a király s ország rendéi közös megegyezésével országgyülésileg elhatároztatik" — rendelete h) Az 1606-diki bécsi békekötés által lön lecsillapítva azon gyászos Bocskay lázadás, melynek történetét Istvánfy XXXIII. és XXXIV. Bethlen XV. Ic, K a t ona, Szegedy, Pray és mások elég fekete színekkel festik. — A közbenjáró egy részről Hornon uay Bálint, Bocskay fővezére, más részről Illésházy István volt. E békét követte a török keli fegyverszünet a törvényben foglalt feltétek alatt. Alinczi békekötés által 1645. csillapittaték le Rákóczy György erdélyi fejedelem lázadása, mi később 1647-ben törvénykönyvbe lön iktatva.