Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

5 4 b) A Szerbek vagy R á c z o k,. a R á c z a folyótól nyervén nevöket, hasonlólag a régi Szarmatiának maradékai, Herac 1 ius helybenhagyásával Makedoniát, s az Avaroktól birt földek keleti részét elfoglalván, Szerbhonnak nevezék, s Imre alatt a sz. korona felsőbbsége alá kerülvén részint a nikápolyi s várnai ütközetek után, részint I. Lipót idejében közölök Magyar honba számosan költöztek s alsó részeiben letelepedtek. c) Az Oroszok vagy R u t h e n e k, III. Béla s II. Endre kormánya alatt Marmaros s Unghmegyében letelepedtek, mint vidékiek eleinte kiváltságokkal felruházva, később a többi ország-lakosokkal egyenlő lábra állíttattak, s jobbadán a görög-egyesült valláshoz tartoznak. III. — A Németek, úgymint az Osztrákok, Stájerek, Svábok, Frankok, erdélyi s felföldi S zász ok, kik az ország eredete óta külön időkben legtöbbnyire mesterségek üzletére jövének az országba s állandóan letelepedtek; a Szászok II. István alatt a bányamüvelés végett, a szomszéd Osztrák- s Stáj er-hónból pedig II. Ferdinánd alatt vallásuk szabad gyakorolhatása miatt Magyarhonba többen költöztek, s városok alapítása, a kereskedés, ipar s mesterségek emelése által, az ország művelődésére s anyagi haladására sükeres befolyással voltak f). f) A bányavidékeken lakó Szászok a XIII. század végefelé költöztek oda, de akármikor, s akárhonnan jöttek légyen, minden kétségen k i v ü 1 vagyon, miként az ország polgárjogában részesítve közhivatalokat kivált a sz. kir. városok ban viseltek, s hadi szolgálatokat tevén, a honvédelmében résztvettek, a magyar udvari kamra- bánya- só-ügyeit, minden szorgalommal kezelték (1608: K. e. 30, 30. 1609: 27. 1635: 34. 1647: 54. 1649: 36. 1655: 74. s a fennidézett történeti munkák, névszerint Timon, Schlötzer, Vagner, Stritter, F e s s 1 e r stb).