Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

55 VI. — Az Oláhok. közönséges vélemény szerint római eredetű néptörzs, hazánkban a XII. század körül telepedtek le. s legtöbbnyire a bánsági s Erdéllyel határos megyékben laknak s az ország többi lakosaival egyenlő jogokkal élnek g). V. — A 3Iao-yarhonb an lakozó többi népek, úgymint a Görögök. Czinczárok. Örmények. Vindusok, Bolgárok, Clementinnsok, Olaszok. Francziák, Czigányok, T ör ö k ö k. Zsidó k. mind számra mind jelentőségre nézve csekélyebbek agyán az előbbieknél. de részint mint az ország lakosai ezekkel egyenlő jogokkal birnak. részint mint idegenek törvényes korlátok között kereskedési szabadsággal élnek. Egyébiránt nyelv tekintetében az ország lakosai közt törvényes különbség nincsen, a Zsidók csak vallásuknál fogva zárvák ki a polgári jogok élvezetéből, s a különböző nyelvű törzsek közötti súrlódásokat a törv é n y h o z á s alkalmas intézkedések által megelőzni mindenkor iparkodik (1608: 13. k. e. 1609: 44. 1715: 36. ) 3Ii az ország hivatalos nyelvét illeti. II. Jósefnek a német nyelv honosítására irányzott törekvései következtében minden idegen nyelvnek hivatalos használata eltiltatván (1791: 16. ) a latin nyelv a közügyek tárgyalásában ideiglenesen megmaradt, azonban a magyar nyelv müvelésére czelzó több intézkedések után (1792: 7. 1805: 4. 1808: 8. 1827: 11. 12. ) az ország t ö r v é n v h o z á s a több nyomós okoknál fogva a latin mm o g~) Az o 1 á h n é p eredete- s lakhelyei- viszontaísáíiró!: V. ö. Horváth Ignátz: Jus publ. hun^. C. 7. — Pray, Peyssonel, E n sr e 1, Filstich, Gebhardi, Rohrer, Rósa, Thunmann, Striiter. Fényes stb.