Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

53 c) J á s z o k, a Kunokkal együtt Magyarországba jővén Hevesmegyében telepedtek le, sa Jászság nevezetű földet maiglan is lakják, a Kunokkal hasonló szabadalmakkal élnek; nyelvök valamint a Székelyeké s Kunoké is magyar c). A nagyobb számú népekhez tartoznak továbbá: II. — A Szlávok d) nevezetesen a Tótok, kiket némelyek a Q u a d o k, mások N a g y - 31 o r v a h o n lakosai maradékainak tekintenek, több külföldi gyarmatok hozzájárulásával gyarapítva részint fegyveres kézzel, részint önkénytes hódolás utján a magyar állodalom tagjaivá lettek, s az ország éjszaki részét lakják, honnan más vidékekre is széledtek e). —Rokonságban vannak velők: a) A Horvátok, kik Heraclius császár korában Szarmathonból kiköltözvén, tanácsára a Dunán átkeltek s az A var o k a t a mai Dalmát- s Horváthonból kiűzvén uj országot alkottak, mely később sz. László, s Kálmán idejében Magyarországgal egyesiüetelt. c) Törvényeinkben Philiszteu soknak is czimeztetnek, némelyek véleménye szerint a keresztény hitre áttért s velők összeforradt S a r acenoktól, s Izmaelitáktól; magyar nevök az íj szó s,, ász" ragból tétetett össze s innen a régi oklevelekben latinul,, p h a r e t r a r i i" „b a I e s t a r i i",,, b a 1 i s í a e i'f nevek alatt is fordulnak elő, rólok s a Kunokról bővebben értekezik Fejér: üe avitis Magyarorum, C u m a n orum, et Jazonum Hungáriáé accolarum sedibus et initiis. Budae. 1830. — Horváth Péter: De initiis, et majoribus Jazygum et Cumanorum. Pest. 1801. — Horvát István ismeretes rajzolataiban, s Jászokról irott értekezésiben. d) A szláv nép eredete- s történetéről 1. Dobrovszky, Gebhardi, Meiners, Fándly, Papanek, Potocky, Stritter, Palacky, főleg pedig S a f a r i k: Slavische Ethnoffraphie und Geschichte. — L. Slav. Sprache und Litteratur nach allén Mundarten. Ofen. 1826. — Horvát István: a Szlavinokról. Pest. 1844. c) A szláv törzshez Magyarországban még a Bosznyákok, V i ndusok, M o n t e n e gr i n u s o k is tartoznak, kik azonban kis számmal vannak. V. ö. V. Spec. VI. C. 27. sehol, n.)