Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

41 a sz. korona jogigényeit annál kevésbé érvénytelenítheti, minél világosabb, hogy a puszta erőszaknak mennyiben ünnepélyes szerződések nem köttettek, s a jogos alap nélkül történt elidegenítéseknek, a királyi hitlevél s eskü nyilt tartalmával ellenkezőleg eldöntő törvényes hatást nem tulajdonithatni; de nemcsak az ország terjedelmesebb részeinek, hanem kisebb tartományainak, sőt a koronajavak, királyi haszonvételek örökös elidegenítése is szorosan tilalmaztatik, világos bizonyságaúl annak, miszerint az ország épsége s egysége törvényeink által kitünőleg szentesítve van, melyek sükeresitését az ország rendeitől erélyesen sürgettetni országgyülésenkint szemléljük c). -Az ország területi nagyságának földirali fekvése, természeti termékenysége s egyéb tulajdoninak ismertetése, részint a földirati, részint államismei tanulmányok körébe tartozik. 12. §. Az ország s kapcsolt részeinek politikai felosztása. A sz. korona birtoka az anyaországra, s kapcsolt részeire osztatika). Az anyaország, mely földiratilag alsó s felső Magyarországra, fel- s alföldre szakad az ország két fő folyójának fekvése szerint négy kerületet, ugymint a Dunán innen-it s túl-it, Tiszán innen-it c) Lásd alantabb a 36 stb. §§., hol a magyar királynak a köz- s korona-javakra s királyi haszonvételekre vonatkozó felség jogairól bővebben szólandunk. a) Magyarhon felosztására nézve leginkább összehasonlitandók Timon: Imago ant. et novae Hung. —Kollár: Amoen. juris publ. vol. II. — Pray Not. praev. 72. 1. — Rosenmann, Schvartner, Horváth. b) Ezen felosztás több tekintetben k é t e 1 y e s s kevessé is használtatik, szerinte a Bánya-városok alsó, J á s z - K ú n s á g felső M agyarország részét képeznék, mi a közgyakorlattal ellenkezik.