Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

26 időjében a mezőről termekbe áthelyezése, a vitézlő rend tömeges befolyását szűkebb korlátok közé szoritá; de a kormány s föuri önkény hatásának tágasb tér nyilt az I. J ó s e f időszakáig- majdnem folytonosan tartolt háborúk alatt a törökök s erdélyi fejedelmekkel, melyek valamint az országot egyszernél többször a végveszély örvényéhez közel kozák: ngy az ősi alkotmányban is többé kevésbbé kedvező változások okai valának. Súlyosbították az ország ezen veszélyes állását az erdélyi fejedelmektől a vallás, nemzetiség és szabadság ürügye alatt támasztott vagy gyámolított zendülések, melyek az országidház s rendek közötti bizodalmat alapjaiban megrendítvén, az elidegenedés I. L e o p o 1 d korában oly magas fokra hágott, hogy a körülmények szerencsétlen fordulatánál fogva, az ország alkotmányának létele s fenntartása is kérdésben forgott; de a törökök szerencsés kiűzetése, a birodalomnak a szathmári békekötés s a következő fejedelmek atyai kormányzása általi helyreállítása, a hon ügyeinek kedvezőbb átalakulást okozván, a polgári hódolat kötelékei ismét szorosabbra fűződtek; a polgári egyesülés a törököktől visszafoglalt részekre kiterjeszlelve, az alkotmány az idő körülményeihez képest bölcsen kiigazítva lön, mint az a többek közt a mind két vallástételü evangélikusoknak vallás szabadságából, az elöszülötség rendje szerinti vegyes vonalú öröklési jog megalapításából, az arany bulla 31. czikke végzáradékának eltörléséből, az 1715. 8. törvényezikknek az állandó katonaságra vonatkozó rendeleteiből /*), a közigazgatás uj f) A magyar alkotmány fejlődésére föfontosságú az 1608 évi pozsonyi országgyűlés, melynek története s belső okainak tudomása a következő idők visszontagságinak kellő felfogására e Iker ül he tlenül szükséges.