Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai
27 rendszerének s az országnak gyülésileg rendszerezett főkormánya s itélőszékei életbe léptetéséből kiviláglik: miknélfogva az ország közállománya derültebb színben mutatkozott, mint az a nemzetnek az uralkodóház iránt Mária Terézia országlása kezdetén tanusított hűségéből s ezen királynő kormánya alatt a közboldogságnak s a közigazgatás minden részbeni gyarapodásából világosan kitünik; ámbár az alkotmány, ezen korszakból fennmaradt több intézményeinek megváltoztatása nem csak kivánatos, hanem sürgető szükségű is. IV. Az osztrák-lotharingiai házból származott fejedelmek közöl, II. Jósef az ország alkotmányán lényeges változásokat tön s még lényegesbbeket létesitni kivánt s készült; de ezek habár legjobb szándékból, mégis rögtönzött elvekből a karok és rendek törvényes befolyása nélkül hozatván létre, mind a nemzetiség, mind a szabadság s ősi alkotmány fenntartásával összeütközőknek látszottak, s a rendek mindinkább növekedő ellenszeve s a fejedelem kora halála miatt tartós eredményt nem szülhetvén, utódja II. L e o p o 1 d alatt a kedélyek lecsillapítására az ország közállománya a Mária Terézia alatti állapotba helyeztetett vissza; de ezen némi tekintetben politikai visszalépés daczára, az 179%. országgyülésen az ősi alkotmány a fejedelem s karok közös egyetértésével az ujabb kor szelleme szerint módosítva, uj biztosítékokkal istápolva s más fontos javítások létesítésének reménye, a 67. törv. czikk erejénél fogva kiküldölt országos választmányok által fenntartva lön g); de a g) Legnagyobb változást az ország alkotmányos intézeteiben az 1715. 8. tcz. szülte, melynél fogva a nem nemesek adójából tartandó állandó katonaság behozatván, a nemesi fölkelés egyedül a szükség rendkívüli eseteire szoritatott, mig az ezen köte-