Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

25 fénye fenntartására, mint közjavának állandó megalapítására levén alkalmatos, a királyok gyakori választása alkalmul Szolgált azon kölcsönös szerződések kötésére, melyek a Lengyelországban szokásos választási alkuhoz (c a p i t u 1 a t i o n e s) hasonlók s ugyanazon szomorú következményeket mint amott vonák magok után. mi leginkább a két utolsó Jagellónak kormánya alatt tünt ki. midőn a királyi méltóság lealacsonyitása következtében, a főurak hatalmaskodását a többi rendek vakmerő féktelensége, szóval álalános fejetlenség terjedvén el. az ország végvesztének örvényébe rohant, mit a Zápolya János nagyravágyásából eredett polgárháború még inkább elősegített, névszerint: a mohácsi ütközet nem csak az ország koronájához tartozó terjedelmes tartományok elszakadása által ejtett a haza épségén halálos sebet. hanem hitelét és függetlenségét is légim gyobb veszélybe döntötte: mert a vetélkedő két király közt támadott b e 1 h á b o r ű, az akkoriban elharapódzott fejetlenség, s a polgári hódolat áruba bocsátása, az ország eleuyészlét majd csaknem eléidézék: mely azonban szerencsésen eltávoztatván. egyedül alkotmányos szerkezete szenvedett több v á 11 o z á s t. III. Az austriai királyok alatt a belháborúk dühe némileg lecsendesülvén az öröklési jog elismerése által — ámbár I. Leopold koráig az utóbbinak rendje szorosan meghatározva nem volt. — a szabad választás szülte izgatások s zavarok nagyobb részt megszűntek s a még fennmarad előválasztás! j o g is (p r a e e 1 e c t i o n i s j u s) az utódok elödjök éltében történni szokott megválasztatása által kártalannávált; az országgyűléseknek I. Ferdinánd kább a nvugot mint kelet eseményeire Ie\én irányozva, az ország j a v ának s valóságos érdekének meg nem felelt, — tagadhatatlan igazság.