Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

384 és melyekben 30,000 lakosnál több vagyon, nagy városoknak neveztetnek. b) Tiszttíjitásokról. 5. §. Az országgyűlési követek választásáról az egész országra nézve átalánosan külön törvény rendelkezvén, a városi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik. Választók. 6. §. A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók; ha a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt oly házat, vagy telket, egy év óta birnak, melynek értéke kis városban 300 — közép városban 700 — nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengő forint: vagy b) A város határában mint kézművesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok, egy év óta telepedve vannak, tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral birnak, és ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40, — közép városban 60, — nagy városban 80, — Pest városban 100 pengő forint házbért fizetnek. d) Ezeken kivül mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200 — közép vá-