Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

385 rosban 400, — nagy városban 600, — Pest városban 800 pengő forint biztos jövedelmet, keresetük vagy tökeértékük után kimutatni képesek. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fennebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is. 7. §. A 6. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kívántatik meg azon esetben: ha valaki a képesítő ingatlannak birtokába örökség után jut. 8. §. A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leirt ké­pességgel bir, megtagadni vagy elvenni, semmi szín alatt nem lehet. 9. §. A 6-dik §-ban körülirt képességgel biró választók a tisztviselőket, és városi képviselői testület tagjait fogják vá­lasztani a tisztújító székeken. 10. §. A választási jogot gyakorolni, csak személyesen lehet. c) A tisztújítás megtartásáról. 11. §. A jelen törvény kihirdetése után a polgármester, illetőleg biró, azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyűjti az eddigi tanácsot, és választott polgárságot. Egy ülésben a tisztújítószék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egy­szersmind küldöttségek választatnak, a választók összeírása végett; továbbá intézkedések tétetnek az összeirási eljárás végrehajtása és választása és a választás helye és ideje körül. 12. §. A választás napján, a választott elnök elöülése alatt: szintén nyilvános ülés tartatik; és e gyűlésben 13. §. Mindenek előtt küldöttségek választatnak a gyűlés tagjai által, a szavazatok öszveszedésére, és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tíz tagból, az összeirt választók közül alakítandók. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom