Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

337 tizenketöt az alsó tábla által a vádpör elővételére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az eként alakított, és tizenkét személyből álló bíróság fog fólöttök ítéletet mond mi. 35. §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak átalános közbocsánat esetében gyakorolható. 36. §. Hivatalos minőségükön kivül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak. 37. §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekröli számadását országgyűlési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett — évenként az alsó táblánál bemutatni köteles. 38. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeletéig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg. IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről. 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenként, és pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkénti ülésre az ország Rendéit 0 Felsége minden évben, s a mennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze. 2. §. A hozandó törvények jövendőre 0 Felsége által az évi ülés folyama alatt is szentesíttethetnek. 3. §. A képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire választatnak. 4. §. 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, 22