Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

338 a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását meg­előző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselő-válasz­tás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak nj megválasztás által tarthatják meg képviselő helyei­ket, és pedig szintén egy országgyűlés három évi üléseire. 5. §. 0 Felségének joga van az összejött évi ülést pro­rogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év elte­lése előtt is feloszlatni, és ekkor uj képviselő-választást ren­delni ; de ez utolsó esetben az ujabb országgyűlés összehívá­sáról aképen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatá­sától számítandó három hónap alatt összeüljön. 6. §. Az évi ülés az utolsó évröli számadásnak, és kö­vetkező évi költségvetésnek a ministerium által leendő elő­terjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik­7. §. Elnököt és egy másod-elnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, 0 Felsége nevez ki, de jegyzőit szintén saját tagjai közöl, titkos szavazás útján a tábla maga választja. 8. §. A királyi tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnö­köt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos sza­vazás utján maga választ. 9. §. Mind a két táblának elnökei az országgyűlés egész folyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenként, az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, mely ülésben az elnökséget a tábla legkorosb tagja viendi. Ugy a főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból díjt hűz, mely a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghalároztatni. 10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend. s a hallgatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom