Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

294 zászlóaljából áll, melyek saját területökkel bírnak, s neveikel régi váraktól kölcsönözvén, következő vidékekre osztatnak: A) Horvátországi végvidékre, névszerint: a) Károlyvárosi, az ogulinai, ottocsanai, szluinai s likai ezreddel. b) Báni végvidék két ezreddel, melyek tulajdonosa a horvátországi bán. c) Varasdi tábornokság, a sz. györgyis körösi ezreddel (1715: 113). — B) Slavoniai végvidékre, a brodi, gradisk a i, p é t e r vár a di ezreddel s a csajkások zászlóalljával. C) Magyarbánsági végvidékre, a német, oláh, s bánsági illyr ezredekkel. Ezekenkivül még Erdélynek is négy gyalog (két székely és két oláh) s egy székely huszár véghelyi ezrede van. 83. §. Hadi kormányszékek s hivatalok. A katonai ügyek igazgatása honunkban a föhadi kormányszékeket illeti, melyek a Bécsben létező udvari fő haditanácsnak a) rendelvék alá, névszerint: a budai a) Ezen udvari hadi tanács, mely szünetlen Bécsben székel, a katonai ügyek igazgatására nézve, az egész Ausztriai birodalmat következőleg Magyarországot is illetőleg a legfelsőbb katonai hivatal, melynek igazgatása alá nem egyedül a szoros értelemben vett katonai ügyek, hanem a katonaságot illető minden gazdászati, törvényhatósági, politikai s vallási ügyek is tartoznak. — Közvetlen működése az Ausztriai-birodalom mindennemű valódi katonaságára kiterjed, azon megjegyzendő kivétellel, hogy a tüzér ezredek (pyrobolariae) s némely részletes osztályzatok u. m. mérnöki stb. közvetlen az ő elöljáróiknak, s csak ezek által közvetve vannak ez u d v. hadi tanácsnak alárendelve. — A többi közt e tanácsnak belszerkezetéröl, különféle osztályairól s alárendelt hivatalairól, s egyátalában hatásköre egész terjedelméről bővebben ír Kudler stb.