Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

295 hadi kormányszék, melynek hatósága az anyaországra — a temesvárié, Temes, Krassó, Torontál megyékre^ a magyar vidékre; —a p é t er vá r adi é, Veröcze, Posega, Szerem megyékre, s a s 1 avoniai véghelyekre; — a zágrábié pedig a polgári s katonai Horvátországra, s a tenger mellékre terjed, s körűkhez a területükben állomásozó katonaság, sőt a végvidék politico-gazdászati kormányzása is tartozik. —A m ag y a r hadi főkormányszék hajdan Pozsonyban létezvén, II. Jósef idejében Budára helyeztetett által, a zágrábi pedig az annakelötte elkülönözött várasdi, károlyvári s báni hadi kormányszékek egyesítéséből alakult b). A hadi kormányszékek főnöke a hadi főkormányzó, kinek igazgatása alatt az ügyek kellő tárgyalása végett azok öt külön osztályra szakadnak c); névszerint: 1-ör. Katonaira, melynek előadója a hadi főkormányzó melletteseviel, kik segédtisztjei. b) A fÖhad i praefecturák (General-Commando) a magok körében majd azon módon elnökösködnek a katonai igazgatásban, mint más törvényszékek a polgári ügyekre nézve, polgári vagy politikai igazgatásban. — Hatalmuknak tehát a kebelbéli alárendelt hivatalokon kívül alárendelvék még minden nemei az állandó, átmenő sjutalmázott katonaságnak, söt a nyugalmazott vagy meghalt katonák özvegyei s árvái is, továbbá némely katona - igazgatási részletes hivatal - osztályok u. m. erődök, tüzérek igazgatása, hajózási, lovaglási, öltözéki hivatal-osztályok, valamennyi tábori káplán (kik egy tábori főpap v. is föhelynök alatt állanak), végre mindenik főnökség körében a katonaságot szolgáló orvosok, sebészek, gyógyszerészek stb. c) Ezen kijelölt katonai törvényhatóságnak a magyar föhadi kormányzóságban alárendelvék azon egyének is, kik a m agyar sz. korona katonai őrzésére közvetlenül kijelöltettek, kiknek valamint a sz. koronának is a törvények értelmében Budán van állandó helyök.