Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

283 (fiscus) a) nevezele alatt az ország szükségei fódózésére s közjava előmozdítására rendelt s közhatalmilag kezelt javak s jövedelmek értetnek (1542: 35. )- Ezen javak-s jövedelmek hez honunkban b) számittatnak: a) E szó fiscus a magyar nyilván- v. közjogban leggyakrabban fordul elő; némely helyen magát a király személyét Sz. István II. Decr. 6. Trip. II: 39., máshol meg közös pénzt Kitonich szerint I. 4., vagy biztosított helyét e kincsnek, azaz az ország közpénztárát; (inert régenten a kincsek kis kosaracskák ban in fiscellis tartattak, azért is a fiscus nevezetet némelyek innen származottnak lenni hiszik) vagy a királyi kamarát s annak tisztviselőit; legtöbbnyire azonban azon javakat jelentik, melyek a szent koronához tartoznak, hogy azonban e különféle értelmezések ugyanazon egy tárgy körül forognak, könnyen átláthatni. — L. Kelemen: Inst. I. 337. b) Hajdan a magyar királyok jövedelmei számosak valának s j av a i k legnagyobb kiterjedésüek, melyek a királyi asztalnok felügyelése alatt több gróf által igazgattattak. — Ugyanezen királyi kincstárba hajtattak be mindennemű adózások, királyi városok bére, kamarai nyereségek, tisztségi díjak, végre különféle segedelmek, vámok s királyi jogok, melyek különféle nevezet alatt mindenkor szokásba voltának, miként ez elég világosan kitetszik a régiség azon bizonyítványából, ini a párisi királyi könyvtárba mindeddig hiven megőriztetett; ebben a mgyar király minden javai s jövedelmei a XH-ik századból pontosan előszámláltatnak, midőn t. i. III. Béla 1186-án egy Párisba küldött fényes követség által Margitot, Fülöp Franczia királyné lestvérét nejéül venni kijelentvén, a házassági szerződés végett javai s jövedelmei állását kénytelen volt kinyilvánítani. L. Hormayer, Mednyánszky stb. — Az ország e közjavai az anjoui királyok alatt még számosak valának, azonban későbben a sok zavarok által a belbéke felforgattatása után nagy része e javuknak magánosok birtokába jutott, a sok adományzások, kegyes alapítványok, elzálogosítások, elidegenítések, leginkább pedig a jövedelmek hűtlen kezelése által. — Innen származott később Ulászló s II. Lajos alalt a királyi kincstár gyakori szorultsága, R o g erius s Dubravius szerint stb. mely szükségen bajosan s csak részben segíthetett Ulászló VII. Decr. 1514: 1. 3. — Míg vére a Töröknek hazánkba beütése, itteni hosszas uralkodása, úgyszintén a gyakori lázzadások s polgári háborúk matt a királyi kincstár a legnagyobb s majd végszükségbe siilyedt. — Azonban a XVIII. században helyre állván az ország békéje, az ujonan szabályozott s rendezett kamara állal a királyi kincstár jobb állapotot nyert egész jelen korunkig. — Erről töb-