Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

284 I. — A koronajavak, melyek a sz. korona elidegenithetlen birtokát képezvén a király tartására rendelvék, névszerint: 1- ör. A szabad kir. városok, Jász-Kun-, Hajdú-kerület s a XVI. szepesi város mint a sz. korona tulajdonai, királyi s ország-gyülési díjak fejében meghatározott pénzösszeget fizetnek, s a sz. koronától el nem szakaszthatók; a sz. kir. és szepesi városok pedig gazdászali ügyeikben is a m. kir. udv. kamarától függnek (1514: 2. 3. 1715: 34. 104. 1751. 23. ). 2- or. A koronai urodalmak ugymint a budai, visegrádi, diósgyőri urodalom, Huszt városa öt mármarosi korona-várossal (Huszt, Técsö, Visk, Hosszúmező, Nagy-Szigeth), s a tiszai koronai kerület Bácsmegyében (1514: 3. 1791: 6. ), melyek a sz. korona által földesúri hatalommal s joggal biratnak. 3- or. A nagyobb királyi haszonvételek, úgymint a só, bánya, pénzverési, posta, harminczadi haszonvétel, melyekről fönnebb bővebben szólottunk. II. — A kamrai v. kincsleti javak, nevezetesen: 1 -ör. A kamrai v. kincsleti jószágok, melyek magszakadás v. hűtlenség esetében a sz. koronára szállottak, s a törvények értelmében érdemes honfiaknak adományozandók (I: 13. 1599: 31. 1695: 75. 1608. k. e. 15. ). 2-or. A kincsleti jövedelmek, úgymint a megürült egyházi javadalmak, uratlan örökségek, feltalált kincsek, levonati s ki költözési, előléptetési díjak, többrendű b i r s á g o k ból eredő jövedelmek, bet olvashatni Fényes, Schwartner, Gr e ll man n, Frie d 1, Schlötzer, de Luca, Stein s mások statistikai, politikai s történet t a n i munkáikban.