Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

256 változó számú tanácsosok alkotják, elnöke rendesen a főbíró, némely városokban a polgármester, amaz a törvénykezési, ez a politikai s gazdászati ügyeket kezeli, a kapitány köréhez a rendőrségi intézkedések tartoznak 6). — A külső tanács a népszóló elnöklete alatt nagyobb — kisebb számú választott polgárokból áll. — A jegyzői kar a szükséges irományok szerkesztésével foglalkozik; a fő- és alügyész a megyeiekkel hasonló hatáskörrel bir; a telekbiró, számvevő, hadi s házi adószedő vagy kamrás, levéltárnok c), árva gondnok, iktató írnokok teendőik nevezeteikből világosak s mindnyájan, valamint a városi orvosok, sebészek, mérnökök is, fizetéseiket a házi pénztárból nyerik. — A minden harmadik évben felsőbb engedelemmel közönségesen tartatni szokott tisztválasztásoknál, melyekhez szükség esetében királyi biztos is rendeltetik, a föbiró, kapitány, polgármester uj választás alá kerülnek, a megürült tanácsnoki s alsóbb rendű hivatalok betöltetnek; mivel pedig a választási jogot a külső tanács gyako6) Némely sz. kir. városokban a polgármester fölebb való a bírónál, másokban meg megfordítva áll ez; — a belső tanács a városok nagysága szerint 12. (Pozsony 13) 8. vagy 6. tanácsnokból, a választott polgárság 100. (Pozsony 101) 80. 60. férfiúból áll, kik a többi közöl tapasztalás, tekintély s birtokra nézve kitűnnek. — A sz. ki r. városok jelen állapota többnyire (kevés kivétellel) napról napra alábbszáll, minek okát jól leirja Schwartner: Stat. s. P. II. 51. §. s az Ungarn im J. 1844. szerkesztője. c) A régibb kir. városok mint: Pozsony, Kassa, Nagyszombat, Selmecz, Karpona, Soprony levéltáraiban a legrégibb drága becsű okleveleket találhatni, mint ezt hazánk régiségeinek legjelesebb kutatói: Wagner, Gyuri kovics, Fejér, Podhradszky eléggé bebizonyiták az ezekből napvilágra hozott régiségek által.