Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

135 1498: 1. 1548: 18. 1608: 3. k. e. ) — Ellenben törvényeink szerint: y) Az ország-gyülés minden harmadik esztendőben, vagy az ország szüksége és közhaszna szerint előbb is összehívandó (1655: 49. 1715: 14. 1723: 7. 1791: 13. 1827: 5. ). S) A király koronázására hat hó, a nádorválasztásra egy év lefolyta alatt országgyülés tartandó (1791: 3. 1608: 3. k. e. ) e).. B) A szenvedő országgyűlési jogot illetőleg: a) A király felszabadithat egész községeket. b) Külföldieket törvényes föltételek alatt honosítási oklevelekkel elláthatja. a) De hogy ezen felszabadított községek és ß) honosított külföldiek országgyülési szavazattal bírjanak, szükséges, hogy a teljesitendök teljesítése után országgyülésileg beczikkelyeztessenek s országgyűlési szavazattal felruháztassanak (1608: 6. k. e. s 1. k. u. 1655: 65. 1687: 17. 1791: 28. 1830: 1836. de főleg az 1840-ki végtörvényczikkek). 39. §. Királyi nagyobb haszonvételek. A magyar királyt lényeges felségjogain rály az országrendek gyüléseit bizonyos időre megszünteti; meghatározván rögtön az időt, midőn azok új választás nélkül összejöjjenek a hongyülés folytatására; feloszlik pedig (solvuntur c o m i t i a) a hongyülés, ha úgy szakad vége, hogy valahányszor az országrendek új összejövetére szükség leend, mindannyiszor k i r. levelek által fognak összehivatni s akkor a megye által ujolag kell a követeknek választatniok. e) E jogról alantabb lesz szó bővebben, hol a magyarhoni országgyülés természete és beltulajdona fog előadatni.