Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Rész. Az ország alkotmánya
136 kivül még az úgy nevezett királyi haszonvételek is illetik, melyek mint fölebb mondók, 0 Felsége kirekesztő jogaihoz tartoznak, de törvényesen külómbózöleg k o r 1 á t o z t a t n a k. — Ezen törvényes intézkedések szükségkép a rendek megegyezésével a 1kotandók-e vagy csak a királyoktól önkényt bocsáttatak országgyűlési tanácskozás alá? annyira fontos és kétséges kérdés a), hogy magán vélemény által alig levén eldönthető, további feszegetésébe nem bocsátkozunk, hanem a fennálló törvényes intézkedések tárgyalására szorítkozunk. 1-ör. A bányászati és érczkutatási haszonvétel, hajdan tágasb kiterjedésű 6), jelenleg törvényeink szerint (1492: 30. 1523: 39. 1574: 19. ) abban központosul, hogy a magánosok saját telkeiken bányákat mívelhetnek, de a szokott bányabért (urbura) az udvari kamarának megfizetni kötelesek; a bánya-törvényhozás, úgy szinte az illető székek rendszerezése, a) Bizonyítják ezt többi közt, országgyűléseken az udvar és r. r. közt e kir. haszonvételek körül fennforogni szokott vitályok s a k. k. és r. r. -nek ezekből származott nem ritka sérelmeik, mint azt az 1791: 1812: 1826: hongyülési jegyzökönyvek mutatják. b) Törvényeket az ásványok körül I. Károly hozott először, ámbár azoknak némi nyomaira már Sz. István decretumában, és másokban is akadhatunk. —A Károlyt követő I. Lajos, az ásványokat annyira a királyévá tevé, hogy azt határozta: miszerint ha azon birtokokat, melyekben ásványok találtatnak inkább akarná a király mint a bányabért, (urbura) mely név alatt a magános bányamívelök által fizetendő dij értetik, megadván az értök járandó k a t, tulajdonává teheti 1351: 13. Lajos rendelményét, melyet Zsigmond 1406 : 13. eltörlött, Mátyás pedig VI. 1486: 49. visszaállított, II. U 1 á s z 1 ó csak magokra a sóbányákra szorította, I. decr. 1492: 30. a többi ásványok mívelését pedig, a fizetendő dij föltétele alatt, saját földjén mindenkinek megengedte; mi azután gyakran, nevezetesen pedig az 1523: 39. 1574: 19. t, cz. által meg is erősíttetett.
