Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

1 15 tások. p é n z vagy természetbeli adózások által s z e r f e1 et t ne terheltessék, miknek megakadályoztalására már 1741ben az úgy czimzett katonai rendszabás (regulamentum militare) ideiglen megállapittatott e), törvényes rendszeresítésére pedig- az 1836—ik évi 11. s 1840: 3. czikk erejénél fogva országos választmányok tétetvén működésbe, ezek folytában az 184%-iki országgyűlésen egybegyült rendek, a katonasági élelmezés váltságdíjaul évenkint 1 millió pengő forintot ajánlottak, és 0 Felsége ezen ajánlatot elfogadván, a dolog érdemleges tárgyalása a jövő országgyűlésre halasztatott (1486: 31. 1553: 5. 1601: 26. 1715: 43. stb. ). 3-or. A végvidéki katonaságot illetőleg, mely az ország határainak a Törökök elleni védelmére hadi hűbérek gyanánt rendszeresíttetett, a király az ország rendei befolyása nélkül, annakellátása, rendszeresítése, fenntartása és igazgatása iránt maga intézkedik (1595: 54. 1608: 21. k. e. 1609: 32. 1613: 6. 1618: 34. 1622: 2. 1638: 1. 1655: 10. 73. 1659: 1. 4. 1662: 18. 1681: 62. 1715: 113. 1723: 88. 1741: 49. 51. 1765: 33. 1807: 25. etc. ) f> e) Katonai szabályzat (regulamentum militare) azon rend és mód, mely szerint az országban szállásoló vagy az országon keresztül menő katonaság elhelyeztetik és élelmeztetik. E szabályzat szerint a katona, a tartományi adózó néptől termesztményi eledelt követelhet, melyet az adózó nép meghatározott korlátolt áron köteles adni, mely azután az adó összegbe beszámittatik. /") Azon számos törvényeket, melyek leginkább a XVII. században hozzattak az akkori zsoldos katonák iránt, nagyobb részint elavitotta az 1715: 8. t. cz. az állandó katonaság behozatalával, a mint e törvény tartalma is bizonyítja. Ugyanezt — kell értenünk a határ-ör vidéki katonaságra is némi módosítással.