Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

112 gos végzeményekböl, az örökös gyakorlatból s a honi, főleg XVII. és XVIII. századbeli háborúk történetéből egyiránt ki­világlik; minthogy azonban Magyarhon hadereje három főrészből áll, melyek iránt a király jogai kü­lömböznek, ezen külömbségek jogi szempontból tárgyalandók: 1-ör. A nemesi fölkelés, mely legrégibb, az or­szág eredetével egykorú nemzeti hadsereg levén b), a nemesség fökötelességeihez tartozik, törvényeink név sze­rint az 1715: 8. czikk értelmében. —Ezt illetőleg: a) A királynak kétségkívüli joga szükség esetében az ország nemeseit személyes fegyverkelésre, szabad a királyi felség kölcsönös megegyezése és akaratja nélkül. Bi­zonyítja ezt 1498: 18. 1514: 57. és M. Terézia 1752-ki jul. 19-ki parancsa. b) Kitetszik az főleg S z. István decretumából I: 4. s II. E n d r e arany bullájának 31. czikkéből. — Nálunk a nemzeti örsereg közönsé­gesen fölkelő seregnek (insurrectio) neveztetik; melyet bazai tör­vényeink nyomán sokan felosztának közönséges- és részletesre (ins. generális et particularis) a közelgő veszély nagyságához ké­pest, a mint az t. i. vagy az egész hont vagy annak csak egyes részét fenyegette. — Az átalános felkelést ismét személyes, zászlóalji (b a n d e r i a 1 i s) és telken- vagy kapukénti (p o r t a 1 i s) fülkelésre osztják. — A személyes fölkelés, a nemesi előjogokkal felruházott sze­mélyeket illeti; második osztályba a király, főurak, országzászló­sok s más hatalmasok zászlóaljai tartoztak; a harmadik osztályba pedig azok, kik a k. k. és r. r. megegyezésével a jobbágyi telkekről zsoldért lőnek fölfogadva, a minek példája van Zsigmond decre­tumában 1435-ből. — Ezekhez adják még némelyek a rendes és rendkí­vüli katonáskodást, melyet ulószületett László 1454: 14. 23. §-ból köl­csönöztek. — Senki nem kétli, hogy e fölkelő sereg hajdan feladatának derekasan megfelelt. — (L. K o 11 á r: Amoen. J. publ. Hung. vol. II. sect. IV. ); ujabb időben azonban a felkelő seregnek régi belszerke­zete sem eléggé ismeretes, azért találunk felöle oly sok elágazó véleményt. — L. Piringers Banderien Ungarns und dessen gesetz­müssige Kriegsverfassung überhaupt. Wien 1810. 16. II. rész 8. — Orosz: Terra incognita Nr. 2. De főleg az országgyiilésileg kinevezett küldöttség fölkelési irományai, melyek az 1827-ki hongyülés elé terjesztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom