Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

113 az az zászlóaljaik (banderia) kiállítására felhívni (1435: I. 1. 1454: 2. 3. 1498: 21. 1507: 6. 1596: 7. 1622: 21. 1659: 7. 1681: 46. 1715: 8. 1723: 6. 1741: 63. 1796: 2. 1802: 1. 1805: 1. 1808: 2—5, mely utóbbiak a felkelő sereg egész rendszeresítését megismertetik). a) Ha azonban általános felkelés, vagy e czélra az adó nagyobbitása vagy más ajánlatok, s egélyzések kívántatnának meg; vagy ß) a felkelés rendje s módja iránti á t a lá nos törvény alkotásáról volna szó, az ország rendeinek megegyezése múlhatlanul szükséges (1723: 6. 1741: 63. 1796: 2. 1802: 1. 1805: 1. 1808: 2—5. ); ellenben b) a részletes felkeléseket a király végrehajtó hatalmánál fogva maga, sőt az ország nádora is elrendelheti (1553: s 1554: 10. 1609: 65. 1635: 88. 1638: 15. 1681: 47. ) — A felkelő sereg vezére pedig a király vagy a nádor-ispán, mint az ország főkapitánya (1222: 7. 1731: 15. 1485: 4. 1622: 21. 1630: 41. 1741: 63. 1808: 2. 17. §. ). — Mivel azonban az ország rendei saját vallomásaik szerint (1602: 9. 1715: 8. ) a nemesi felkelés az ország védelmére jelen körülményekben elégtelen, ez okból egy, részben honfiakból, részben külföldiekből álló hadseregnek tartása szükségessé vált: azért 2-or. Az állandó sereg körül a király jogai tágasb körűek; mert ezen katonaságot törvényszabla módon ő fogadja fel c), zsolddal, fegyverrel és egyéb c) Az állandó katonaság hadseregének gyűjtésére vagy kiegészítésére három féle mód divatoz Magyarhonban: 1-ör. országgyülés i 1 e g elhatározott ujonczszedés; 2-or. szükség idején pénzen fogadott egyének, kiket háború alkalmával a k. k. és r. r. gyüjtnek