Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Rész. Az ország alkotmánya
111 rendéivel, és a Törökök keli békcszerzöd vények iránti törvények szigorún tartassanak meg (1681: 4. 1741: 11. ) s ennélfogva: ($) Valahányszor a török udvarral békeszerződés lesz kötendő. a császári követen kivül hasonló hatáskörrel felruháztatva magyar követ is küldessék, és a belső állam-kanczelláriánál született magyaroknak kiképezésökre alkalom szolgáltatván, ezek igazságos arányban alkalmaztassanak (1647: 74. 1791: 17. 1792: 8. sat. c). 31. §. Folytatás: 2-or: A fegyverkezelég iránti jog. A had- és békejoggal legszorosb összefüggésben van 2-or. A fegyverjog vagy katonai főhatalom, mely az állodalom czéljának foganatosítására nélkülözhetlen eszköz, és a polgári főhatalom fogalmánál fogva a magyar királynak jogköréhez tartozik a), mi számtalan orszác) E törvény ujabb időkben is rendesen megtartalik, mint p. o. 1790-ben, midőn a Törökkel kötendő fegyvernyugvás létesítése végett, Hagy árkon részéről gróf Eszterházy Ferencz mint m a g ] n r követ küldetek le stb. n) A hadsereg- vagy fegyverjog magános honpolgároknak egyátalában meg nem engedhető jól rendezett államban, miután az 5köljog (j u s p u g n i) el van törölve, ámbár e hadseregjogsai középkorban magánosok is birtak. — Egyetlen kivétel erre nézve a rendkívüli szükség esete, mert ekkor mindenki bir az ö n v é d e I e m természetes jogával s őt e jog gyakorlatában senki sem háborgathatja. Ezekből következik, miszerint hazánkban sem szabad senkinek a fejedelmen kivül nyilván vagy alattomban katonaságot gyűjteni, e r ö d i t v é n y e k e t építeni, várakat erősíteni. még a vármegye knek sem, jóllehet ezeknek a honvédelemre mindenkor készeknek kell lenni, de fegyvert ragadniok és tol kelő sereget gyfijteniók nem