Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

103 6b Minden nemű szabadalmakat kirekesztőieg a király osztogat, (II: 7. 8. 9. 1791: 3) e) melyek érvényességéhez szükséges, hogy koronázott királytól, mások jogainak megsértése nélkül, szokott ünnepélyes alakban, bocsáttassanak ki, vagy erősíttessenek meg (II: 9. ti. 1563: 35. 1608: 9. k. e. 1630: 30. 1723: 15. 1741: 4. 8. 1791: 3. 32. 1831: L); azonban: /5) A kerületek, városok s mezővárosok felszabaditási, és külföldiek honosítási okleveleinél, az országrendei hozzájárulása, olykép kívántatik meg, hogy amazok országgyűlési szavazattal, emezek pedig a honfiak többi jogaival mind addig nem élhetnek egész kiterjedésben, mig a teljesitendők teljesítése ntán, országgyülésileg be nem czikkelyeztetnek. (így a városokról 1687: 17. 1715: 107. 108. 109. 1751: 27. 1791: 30. a honositot takról 1550: 77. 1604: 19. 1688: 26. 1715: 23. 1791: 69. 1827: 37. stb. ) f). — Az imént előadottakból következik: 1-ör 3Iiként azok véleménye, kik a törvényhozást, a király és országrendek közt akként fel o szelelem törvényeinek (decreta) neveztetnek. H. k. II: 3. — L. alább a 63—65. §§. e) Minden nyilvánjog-tudós elismeri, miként a kiváltság-osztogatás jogához viszonylag az is tartozik: hogy a királynak joga van azokat igazságos okok miatt, az átalános nyilván-jogban megalapított vigyázattal visszavonni, van joga azokat njra megerősíteni, ha régiség, vagy más valamely ok miatt meghiányosultak a kiváltságok; egyébiránt itt csak a magyar király kiváltság körüli felségjogáról van szó, nem pedig az átalános kiváltságtanról, mely részint politikai tekintetből érdemel figyelmet, részint a polgári magánjogból fejtendő meg, hova sajátlag tartozik. f) A hon fiúsításról 1. főlebb a 13. §. — A városok szabaddá tételéről szóló kiváltságokról pedig alább a 59 §-ban bővebben lesz szó.