Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

104 tottnak állítják, hogy némely jogok kirekesztőleg a királyt, mások az országos rendeket illetik, hibás és alapnélküli. 2- or. Szintén hibás azok véleménye, kik ezen hatalmat egész kiterjedésében a királynak és karoknak együtt tulajdonítják; mi a törvények szentesítése és a szabadalmak iránt mondottakból eléggé kitetszik. 3- or. A törvényhozásbani részvétel, az 1791: 12. szerint, egyedül az országgyülési rendeket illeti; a megyeileg összegyült rendek csak hatóságuk határaiban kötelező rend-szabályokat (statuta) királyi jóváhagyással alkothatnak. 4- er. A törvényhozás hatásköre, a közigazgatás minden ágára és azon felségjogok gyakorlatára is kiterjed, melyek a törvényhozás befolyását igénylik, s a királynak kizárólag fenn nem tartattak. 5- ör. A király kirekesztő jogainak gyakorlata iránt is élhet az országos rendek tanácsával, melyek befolyása azonban ily esetekben elhatározó nem levén, öt csak annyiban korlátozza, mennyiben tanácsaikat követni jónak tartja; melynek nyomára törvényeinkben gyakran akadhatni g). g) Ezen elvek alapján sok hibás túlfeszített (exaggerata) és előítéletes véleményt meg lehet czáfolni, melyek hazánkban a törvényhozó hatalomról divatoznak. — Ugyanezen elvekből sok vita kérdést meg lehet oldani a nélkül, hogy a király felségjogain, vagy az országrendek jogain sérelem ejtessék, — mint az u. n. k e zdeményjog (j u s i n i t i a v a e), e 1 t i 1t ó j o g (j. 1 i b e r i v e t o), kiváltság törlő és kiváltság erősitőjog (j. priv. revocandi aut confirmandi); a nyilvános alaptörvények hozásáról szóló kérdés: vajjon szerződvényileg (per modum pacti c o n v e n t i) vagy a király és az országrendek megegyezéséből törvényileg (per modum 1 e g i s) kell-e azokat alkotni? a királyi p a-