Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

102 nyeken és a honi történetírók egyhangú bizonyságán kivül a H. K. II: 2. 3. III: 2. 1635: 18. de főleg az 1791: 12. tcz. -böl nyilván kiviláglik; miből egyszersmind az is kittetszik, miként a törvények eltörlési s magyarázati joga, mint a törvényhozó hatalom természetes folyománya, hasonlókig csak a törvényesen koronázott fejedelmet az országgyűlési rendekkel egyetemben illeti, és országgyűlésen kivül nem gyakorolható (1791: 12. ). — Viszont: a) A király azon tárgyak iránt, melyek kirekesztö jogainak köréhez tartoznak, parancsok, leiratok, hirdetmények, királyi válaszok, vagy helytartósági intézvények által intézkedik; azokat, mik a törvények s felségjogainak végrehajtására szükségesek, elrendeli; a meg nem tartott törvényeket megújíthatja, törvények hiányában ideiglenes rendszabályokat c) hozhat, az orszá ggyülésileg felterjesztett törvényjavaslatokat, valamint a törvényhatóságok szabályait, királyi szentesítésével ellátja s az ország minden lakosát kötelező ünnepélyes végzemények alakjában kihirdeti d) II: 3. III: 2 1500: 43. 1559: 56. 1608: 16. k. e. 1791: 35. — Ugy szintén. c) Ily ideiglenes (provisoria) törvényeknek elég nyomára találunk, többek közt az 1741: 13. 1791: 35. 1792: 12. 1796: 3. 1802: 6. s. a. t mint ezt nem is tagadják azok, kik a honi jogban jártasak. d) Hogyan s mily ünnepélyeséggel tétetnek közzé Magyarhonban az országgyűlésen hozott törvények, többek közt helyesen előterjeszti Tomka-Szászky: Comment. de comitiis Hung. C. 3. §. 29—31. hozzáadja, miszerint a törvények kihirdetése a királyhoz tartozik, mint azt valamennyi hongyülési törvény bizonyítja, hogy a törvények a király nevében lőnek hirdetve és magyarázva, melyek azért Verböczy H. könyvében is nem a nép, vagy nemzet, hanem a feje-