Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

83 24. §. Királyi családjogai, nagykorúság, gyámság, kir. helytartó, ország kormányzója stb. A királyi czím s tisztelkedések a király nejét házasságánál fogva illetik, s az özvegy királyné feletti elsőbbséggel, külön udvarral s korlátnokkal bir; az utóbbi hivatalt a veszprémi püspök viselvén, és ámbár az ország közigazgatásába törvényes befolyása nincsen, még is tisztelet jeléül régi szokásból ünnepélyesen meg koronáztatik a), mely alkalommal a házi koronát fejére a veszprémi püspök mint udvari korlátnoka, az ország sz. koronáját pedig az áldornagy a nádorral jobb vállára illeszti b) majdnem azon szertartásokkal, melyek a királyi koronázáskor szokásban vannak. — Az ország rendéi hódolatuk jeléül koronázási tiszteletdíj t ajánlanak neki, melynek azonban mennyisége a királynak ajánlott sommával nem mindenkor egyenlő. — Azon királynők, kik örökösödési jó) Ugy látszik, hogy a m. nyilvánjog ujabb gondoskodásai után elavult azon jog, melyet hajdanta Magyarhon kiráynéi követeltek, t. i. hogy mint a kiskorú király gyámanyái egyszersmind az ország kormányzását is vigyék; a korona-javak is, melyek hajdanta a kiráynék udvartartására voltak rendelve, nagyrészt idegen kezeken forognak s azért ezeket a kir. jövedelmekből kell pótolni. — L. K o p p i: De juribus et praerogativis reginarum Hung. TT. III. fol. -— Xist. Schier: Regináé Hung. primae stirpis. Vind. 1776. — Pray: Coniment. hist. de vetere reginas coronandi more. 1792. — Révay stb. b) E szokást Anna királynétól I. Ferdinánd nejétől, ki először koronáztaték meg csupán házi koronával, és Mária- I. Miksa nejétől, kinek csak válla érinteték a sz. koronával, lehet származtatni. — L. F o rg á c h: Reffinae Hung. sui temporis XIII. LL. — Istvánfy stb. — A királyné koronázásának jogra miatt a veszprémi püspök s eszterga mi érsek közt támadt egyenetlenségek, igy lőnek lecsillapítva az 1792. hongyülésen.