Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

84 guknál fogva a kir. székbe lépnek, mint valóságos országlók nem csak királyoknak neveztetnek, hanem a polgári főhatalom teljes birtokában levén, királyokként is koronáztatnak meg; mint ezt I. Mária s Mária Terézia példái nyilvánosan tanúsítják. A király fiai s többi királyi herczegek régen fejedelmi czímmel az ország külön részeit ót almi felsőbbség (clien tel a) alatt kormányozák; ujabb időben közigazgatás külön ágaiban alkalmaztatnak s származásuknál fogva az uralkodó királyt s nejét közvetlenül követvén, a többi rendek fölött elsőbbséggel birnak. Azon régi szokás, melynél fogva a király közvetlen utóda még ennek életében ifjabb király neve alatt megkoronáztatott, az ausztriai ház örökösödésének törvényesítése óta kevésbbé levén szükséges, az ujabb időkben ritkábban gyakoroltatik; említésre méltó, hogy az 1830: 1. 2. rendeleténél fogva az ifjabbik királyt a királyi czím s tisztelkedések a felségi jogok valóságos gyakorlata nélkül csak az 1791: 3. törvényczikk épen tartásával illetik, azonban a törvényes királyok sorába számíttatik még akkor is, ha a kormány gyakorlatához tettleg sohasem fogott volna; mint ez IV. Ferdinánd példájából kiviláglik c). A királyi helytartónak méltósága az ország kormányzójától külömbözik, amaz az országié király megc) Hogy királyaink az á r p á d i korszakból, herczegek ne k az ország egy részét vezéri czímmel gyakran átadák, azt honi történeteink bizonyítják; valamint az II. Endre s IV. Béla alatt előforduló ifjú király elnevezési is. — Eldöntetlen kérdés vájjon a király a rendek tudta nélkül, ifjú királyt vagy királyi helytartót nevezhetelt-e ki, vagy kormánytársát vehetett-e maga mellé? E kérdést az ujabb kori hason eseményekből (mint 1741. 1758. 1830. ) lehet megfejteni.