Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A ma érvényben lévő törvény

Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. (1848. IV. t.-cz. 6. §.) Az 1847—8. évi t.-cz. t>. §-a következőkép módosittatik: Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s újabb megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet: oly esetben, midőn Ő Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett, s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozatott volna: az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végig tárgyaltathassanak. (1867. X. t.-cz.) A most idézett két törvény tehát az. mely a felségjogot megállapítja, s terjedelmének körét és gyakorolhatásának feltételeit megszabja. E törvények szerint az országgyűlésnek 2*