Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A ma érvényben lévő törvény

összehívása s berekesztése és 3 most már 5 év előtti feloszlatása királyi felségjogot képez, mely felségjog bármi okból gyakorolható, liiért gyako rolhatása semminemű októl feltételezve nincs. Közömbös pedig a feloszlatás indoka ugy az 1848. mint az 1867. évi törvények szerint, mert bár az 1867. évi törvény ezt határozottan kimondja az 1848. évi törvény ellenben nem említi, mégis figyelembe véve, hogy a feloszlatás indokára való tekintettel az utóbbi törvény sem állapit meg semminemű korlátozást, e tekintetben maga a felségjog mindkét törvény intézkedése szerint feltétlennek tekintendő. Nem feltétlen azonban e felségjog a feloszlatás indokától eltekintve mert maga az 1848. évi törvény kifejezetten 2 feltételhezköti gyakorolhatásat; és pedig; 1. hogy az új országgyűlés, oly időben összehivassék. hogy ez az elébbinek feloszlatásától számiraudó 3 hónap alatt összeüljön • (5. §•) 2. hogy az utolsó évrőli számadás és a jövő évi költségvetés iránti határozat meghozatala előtt az országgyűlés fel ne oszlathassék. (6. §.) A 67-iki törvény a most idézett törvénynek egyébb intézkedéseit nem érintvén, azon feltételt, mely szerint az országgyűlés az utols6