Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

73 magyar többséggel bírnak és így az ezeknek adott kedvezmény a magyarság nyeresége lett volna. Ezzel szemben a városoknak igért kedvez­mény megadatott a szász nemzetiségű Beszterczé­nek, mely tízezren aluli lakossággal és ebben 1423 választójogosnlttal választhat nemzetiségi képvise­lőt, a szász többségűi Medgyesnek, Segesvárnak és Nagyszebennek, mely utóbbi 30.000 lakója és 3000 választójával két szász nemzetiségi többségű kerü­letet kapott. Ez adatok kirívó igazságtalanságának kimu­tatására szembeállítom a szász nemzetiségű Besz­terczét és Nagyszebent a magyar többségű városok közül Kolozsvárral, Kézdivásárhellyel, Dicsőszent­mártonnal, Szamosújvárral, Nagyenyeddel és Tordával. Besztercze a már kétízben is említett 11.966 la­kossal és 1423 választó jogosulttal külön választó­kerületet, Nagyszeben 30.000 lakója és 3000 válasz­tójával két kerületet képez; — ezzel szemben az erős magyar többségű Torda, melynek fejlődő jel­legét a törvényjavaslat indokolása is elismerte, 14.000 lakója és 2000-en felüli választójogosultjá­val nemcsak hogy külön képviselőküldési jogot nem nyert, de 77.581 és ezek közül 61.859 román nemze­tiségű lélekszámmal bíró kerületbe osztatott be, mely kerület úgy lélekszám, mint a választó jogo­sultak számát tekintve, majdnem akkora, mint az ugyanezen vármegyében alakított másik két kerü­let és jóval nagyobb bármely más Erdélyben ala­kított szász nemzetiségű városi vagy vidéki kerü­letnél. Kolozsvár magyar többségű 8640-en felüli vá­lasztójával két kerületet képez, — egy-egy kerületé­nek választói tehát az országos arányszámot is fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom