Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

74 lülhaladják, — a többi itt említett magyar városok közül pedig Kézdivásárhely 43.000-en, Dicsőszentmárton 44.000-en, Szamosújvár 48.500-on, Nagyenyed 60.000-en felüli lélekszám és mindenik 2000-en jóval felüli választójogosulttal bíró vidéki kerületet képeznek s így vesztik el politikailag vezető szerepüket, A kizárólag vidéki kerületek közül pedig a román többségű magyarigeni, hosszuaszói, nagyilondai kerületek a választók számát tekintve a legkisebbek az ugyanabban a vármegyében alakított azon kerületek között, melyek — talán az egy nagyilondait kivéve — mind magyar többségűek. Ezenkívül az összes erdélyrészi román többségű kerületek a választói jogosultak száma tekintetében jóval alul maradnak az országos átlagnak. A szász többségű kerületek pedig : Beszterezén, Brassóban, Földvárt, Vidombákon, Hosszúaszóm Nagyszebenben 20.000 lélekszám és 1600— 2000 közötti választó jogosulttal alakíttattak. Az előadottakból kétségtelenül megállapítható, hogy a választói jognak e munkában is contemplált eléggé széleskörű kiterjesztése nemcsak hogy nem veszélyezteti a magyarságnak politikailag ma bírt vezető szerepét, de azt minden valószínűség szerint kedvezőbbé is teszi. Láttuk továbbá, hogy e kedvező hatás a választókerületeknek új, a mainál arányosabb és igazságosabb kikerekítesse! való elosztása által tetemesen fokozódik. Nincs veszélyeztetve tehát a tervezett jogkiterjesztés által a magyarság e vezető szerepe sem a közeli, sem a távolabbi jövőben. Majdnem kizártnak kell tekinteni ugyanis, hogy a helyzet e vonatkozásban a magyarságra nézve kedvezőtlenebbül alakulhasson.