Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

34 E statisztikai számadatok igazolják, hogy a választójognak további kiterjesztése és ebben minden 24 éven felüli írni-olvasni tudó férfinak részesítése által a magyarság helyzete még Erdélyben is esak Alsó-Fehér vármegyében lenne kedvezőtlenebb. A románoknak e vm.-ben elérhető 2-1%-os, összesen 295 jogosulttal való emelkedésével szemben a magyaroknak Hunyad vármegyében 4, Kolozs vármegyében 2-7 és Szolnok-Dobokában 9, KisKüküllőben 3-5%-os javulását eredményezné, anélkül, hogy a fentebb említett Alsó-Fehér vármegyét kivéve, bármely vármegyében is vesztegségeket okozna. A mérleget felállítva, megállapítjuk tehát, hogy a választójog kiterjesztésével szemben a mai törvényben szabályozott állapot nemcsak, hogy nem biztosít a magyaroknak kedvező eredményeket, de kisebb részben a románok és igen nagy mértékben a szászok javára veszteségeket is okoz, miből következik, hogy a jogkiterjesztés még Erdélyben is a magyarokat juttatná előnyösebb helyzetbe a velük együtt lakó nemzetiségekkel szemben. A mai törvény ezekben mutatkozó kedvezőtlen hatásának indokait keresve, ezeket itt is ugyanazokban találjuk meg, melyekre a Királyhágón inneni román lakta vármegyéknél rámutattam. Az írástudó ipari és gazdasági alkalmazottaknak a választójogból való kizárása különösen az analfabétáknak vagyoni census alapján való választójogosultsággal való felruházására vezethető vissza itt is a magyaroknak különösen a románokkal szemben való vesztesége. Az analfabéták számának emelkedése ugyanis a román vidékeken a legnagyobb és mindenütt egye-