Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

35 nes arányban áll a románság arányszániának emelkedésével. Viszont azon magyar és szász vidékeken, — hol a románok a magyarokkal és szászokkal szemben kisebbségben vannak — az analfabéták is csekélyebb számmal jutnak választói joghoz. E két tény szembeállítása és ezenkívül annak megállapítása mellett, hogy a ma érvényben lévő törvény a megelőző törvénnyel szemben főkép a románokkal közösen lakott vidékeken emelte fel a választójogosultak számát, minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk a fentebb mondottak helyességét. Hiszen a ma érvényben lévő törvény a megelőző helyzettel szemben még Erdélyben is azon vármegyékben emeli fel legnagyobb mértékben a választójogosultak számát, melyekben a magyarság nemcsak nem ér el absolnt többséget, de elenyésző kisebbségben van. Oly szomorú hatása ez a magyarság vezető szerepének védelmét hangoztató és ennek ürügye alatt a demokratikus fejlődést megakadályozni akaró ma érvényben lévő törvénynek, hogy lehetetlen e felett egyszerűen elsiklani. Mert nemzeti szempontból mégis csak Erdély a legjobban veszélyeztetett terület, hol a magyarságnak nagyobb arányú vesztesége vagy — ami ezzel együtt járhat — teljes veresége, a magyar nemzeti állameszme pótolhatatlan veszteségét is jelentené. A ma érvényben lévő törvény pedig a magyarságnak nem csak ma okoz veszteségeket, hanem azt a veszélyt is magában rejti, hogy az ugyanazon választójogi terjeszkedés alapján is természetesnek jelzett és teljes bizonysággal bekövetkező fejlődés a ma biztosított arányt is felborítja, a magyarságnak helyzetét jövőben még kedvezőtlenebbé teszi.