Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

21 . Az alkotmányossás monarchiákban kiezvez-s a fejedeleru és nép között a korona jogai és népszabadság közti kölcsönös viszonyról. Kettő a tényező' ilt: a korona jogai, melvek alatt a fő állami hatalmat, az állami hatalom alatt a társadalmi rend biztosítását értjük: és a népjogai, mely alatt a politikai szabadság foglaltatik. Mindkettő mint reális hatalom, esrvmás pgait és működését kölcsönösen ellenőrzik, teoffy egyaránt foffgetlenek lehessenek. A kormánv. — mi monarchiában mindig a korona neve alatt, és saját eszközei által működik. — éppen oly jó önmagában, mint a szabadság, mert jo kormány nélkül nincs használható szabadság. Megkell tehát a kormánynak és illetőleg az állami főhatalom képviselőjének: a koronának adni azt. mi az övé — erejét. Nem akarok egy perczig sem megfeledkezni arról, hogv alkotmánvos monarchiában élünk, s tudom, hogy mig ez valóság lesz. a koronának is mecr teli ho^v leg-venek josrai. Itt is azon főelve áll a szentírásnak: adjuk meg azt a királvnak. mi a királyé, hogy megtarthassuk azt, mi a miénk. A mi az alkotmáuvossáff főelve, az főelve az igazságnak is. mert az igazság mindig kölcsönösség, s az alkotmányosság alku. egyesség. mit mindkét részről szentül megtartani kell. De a dolog természeténél fogva hiu is minden oly törekvés, mely éppen a főhatalom svmbolumánál: a koronánál, elméleti kikötésekre támaszkodik. .Az ember vagy egészen kh'ály, vagy nem király." Itt semmi alkotcnányos mesterkélés nem használ, mert ha kell a monarchia, az csak egy koronás királyival képviselhető. De éppen azért, mert ez az életben igy van, mert a királyság hatalom nélkül nem lehet, a király személye pedig szent. — szentséges ha usry tetszik, — kell alkotmányos államban.— neveztessék az bár mikép,— a kormánv felelőssége is. s ezen kormány nem lehet más nálunk, mint nemzeti és fÜ2"2"etlen. Ezt legrégibb törvénveink parancsolják igy, s nem az uj sütetü parlamentarismus.