Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

Az ősi és uj Megye. i. Minden alapos fejtegetésnek egyetlen biztos kiindu­lási pontja van: a história. — Az elméleteknél mindig fontosb az, a mi volt. A nép múltja és hagyományai észrevehető befo­lyással vannak politikai véleményeire. Jelen viszonyai a mult viszonyainak kifolyása, s szakitás a múlttal, min­dig a mult hibáiba vezet. — Vegyük elő tehát minde­nek előtt a történelmet. A történelembe élünk, s tana: a gyakorlati igaz­ság, a lég mintegy, mit magunkba szivünk. De ritkán van hasznunkra, mert mélyen úszik az indulatoktól, az előitéletektől hullámzó felszin alatt, s csak az idő, a nagy búvár, leereszkedve üveg harangjával a mélybe, halász­hatja ki. Egy nemzedék hagyományai a másiknak öröksé­gei; de ritkán van hasznunkra ez is. A halottak, ezen hi­deg szónokai a történelemnek többnyire szintúgy hasz­talanul szólanak az élet indulataihoz és előítéleteihez. Minden nemzet szereti olvasni és megtapsolni ősei­nek hős tetteit. Felmelegszik, lelkesül hallásuknál. De ritkán javul általuk, mert ritkán akar tanulni tőlük. Kedvesb az előtte a költő lantján, mint a történész bí­rálata. — Megszoktuk a történelmet a hazafiság és hőstettek raktárául tékinteni, nem pedig a politikai eszély tan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom