Vass József: Demokrácia (1917)

VIII. Demokracia és nemzetiségi kérdés

33 hogy a magyar államiság, mint ilyen, egységes és oszthatatlan valóság. Akar hozzákapcsolnak valamit, aklr elvesznek belőle, egysége, mint a jogászok mondják : személyisége változást nem szenved. Ezen egységes valóságot hosszú történelmi fejlődésen Keresztül a magyar faj államilag organizált nemzeti mivolta egyémtette s egyéníti ma is abban az értelemben, hogy az állam egyéniségének természetes fundamentumául szolgáló vegyes faji elemek között a magyar a döntő konsti tuens. Ebből következik, hogy ez az állam magyar. Magyar a nvelve, magyar a szuverenitása, magyar az államhatalom stílusa, és pedig a természetjog és történelmi jog kettős alapján. A magyar fajiság éppen ugy természetjogi jeienség, mint a nemzetségi fajiság; a magyar faji hegemónia pedig szakadatlan' történelmi valóság. .AZ államnak természetes joga van a saját egyénisége érvényesítéséhez. Ugy látszik tehát, hogy e természetes jog egyenes ellentétben van a nemzetiségeknek faji mivoltukhoz való természetes jogával. Az ellentét azonban "csak látszólagos. Vegyük a nyelvkérdést. Az államnyelv jogosult mindazon viszonylatokban, amelyekben az államiság hivatva van érvényesülni, s azon túl is köteles az állam arra törekedni, hogy nyelve és a rajta épült kultúra az összes polgárok között elterjedjen. Vezető gondolata azonban mindig az legyen, hogy romosabb például a jó közigazgatás, mint a nyelvkérdés, következőleg a magyarul nem tudó polgárok közigazgatásában be kell vonni a nemzetiségi nyelvet kisegítőképpen ; az eiemi iskolázás dolgában is fontosabb az elemi kultúra közlése, mint a nyelvkérdés, következőleg az elemi oktatás a nemzetiség nyelvén történjék s legyen kötelező a magyar nyelv tanulása. Az oktatás közép fokán ilyen rendszer mellett már sz ismeretek közlésének nem egyetlen eszköze a nemzetiségi nyelv, következőleg itt és felső fokon legyen az oktatás nyelve mindenütt magyar, de legyen legalább fakultative biztosítva a nemzetségi nyelv és irodalom tanítása is. 3