Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 37 örve alatt ily tragikomédiákat vitt végbe a pártfogói és hivei által lovagiasnak nevezett bán. Hrabovszky, a királyi biztos, mint már láttuk, nem mert ellene katonai erővel föllépni, mert talán nem is bizhatott kivált a bánhoz szító határőrökben, de azért mégis módját ejté, hogy Jelasicscsal személyesen találkozzék. Ez alkalommal, mint állitják, a bán többek közt oly iratokat mutatott elő a dynastia főbb tagjaitól, melyekben a Magyarország elleni fölkelés szervezésével egyenesen megbizzák őt, s meghagyják neki, hogy bármily parancs érkezzék hozzá a kedélybeteg királytól, azt tegye félre s ne teljesitse. Hrabovszky látván hányat ütött az óra, nem hogy erélyesebb szabályokról gondoskodott volna, hanem inkább kérte a magyar kormányt, hogy csak mielőbb mentse őt fel biztosi hivatalától, sőt hálát adott a gondviselésnek, hogy a hivatalától felfüggesztendő bán, ki a királyok- és császárokkal csak ugy játszik mint gyermek a bábokkal, — őt nem függesztette föl. — Lám-e, hogy ennél alkalmasabb tárgy egy bohózatos vigjátékhoz, vagy egy szomorú intriguedrámához még soha a világon nem fordult elő. Ugyanazon nap, május 15-én, midőn Zágrábban a nádor és a magyar ministerek arczképeit elégették, Bécsben az orosz propaganda s a prágai cseh bizottmány által szított forradalmi láng a szerepöket ügyesen vitt szlávok vezetése alatt kiütött, s ez nem volt egyéb mint a cseh szlávság diadala az osztrák németség fölött. A democratia, a szabadság ürügye alatt különösen a bécsi egyetemet, aulát és a szegény munkásosztályt felhasználták czéljok kivitelére, mi valódilag nem volt más mint a déli