Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 36 — tisztségétől függeszsze föl, s a rendet helyreállítsa, a horvátokat és határőrvidékieket nyelvök és vallásuk iránt biztositsa, s minden lehető kedvezményekben részesítse; s mindezek végrehajtására mind a várban, mind az egész őrvidéken s kapcsolt részekben lévő sorkatonaság és nemzetőrség a kir. biztos parancsai alá volt helyezve. Nem tudni mi okból, a később hazafiúi hűségét s bátorságát többszörösen tanúsított királyi biztos, a helyett, hogy e rendeleteket elégséges haderő élén maga vitte volna be s hirdetendé ki Horvátországban, — csak írásban küldte meg azokat az illető hatóságoknak. Zágráb város eziránt május 15-én közgyűlést tartván, a kir. biztos levelét felolvasták, s az ez által fölingerült nép a királyi rendeletekkel együtt nyilvánosan a piaczon akarta azt elégetni; ezt azonban többen mégis ellenezvén, estve a nádor és a magyar ministerek arczképeit macskazene és szitkok közt elégették. Most már nyiltan kiüté Jelasics a pártütés zászlaját, s intézkedett, hogy a rendes sorkatonaságon kívül az Önkéntesek, a nemzetőrök s ha kell az egész nép, tömegesen az első felszólításra összegyűljön s táborba szálljon. A községeket, melyek a ki nem hirdetett pozsonyi törvényekről még tudomással sem bírtak, pecsétes oklevelekkel ámitá el, hogy t. i. azokat a robot és földesúri adózások alól, ő mint bán saját jó szántából és hatalmánál fogva örökre fölmenti. Mindazokat pedig, kik nem tartottak vele, vagy legkisebb rokonszenvet is mutattak a magyar ügy iránt, kegyetlenül üldözte, erőszakosan besorozta, vagyonuktól megfosztá. A császári ház megmentésének