Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 15 előadása nemes, nyomatékos, sőt ünnepélyesb beszédeinél igen lelkes, méltóságteljes és hatékony, mi vele született szónoki tehetségének, különösen megrenditőleg erős, férfias hangjával s a hatalmában levő müveit magyar nyelvvel való ügyes bánásmódjának, több oldalú képzettsége-, s tiszta hazafias szellemének tulaj donitható." Batthyány mint felsőházi pártvezér, s utóbb mint ministerelnök őszinte tisztelettel s rokonszenvvel csatlakozott az ifjú nádorhoz, s meg- is nyerte teljes bizalmát. Nagy hatást idézett elő annak különösen a Kossuth által szerkesztett válaszfelirat mellett december 7-én tartott alapos és velős beszéde. Az ősiségi törvény vitatásához is nyomatékosan szólott, s legbátrabban és legbölcsebb tapintattal az 1848-iki február 4-iki ülésben, midőn a magyar nyelv és nemzetiség, a horvát követeknek ehhez való viszonya tárgyában ellenzéki társaiénál szabadabb szellemben nyilatkozván, azt kivánta, hogy ezek a magyar országgyűlésen a holt latin helyett saját anyanyelvűket, a horvátot használhassák, mi által sok baj- és viszálynak eleje lett volna véve, kivált ha még a horvátok egyéb kivánatait is kielégitik. Ugyancsak általam az 1848-ban kiadott és szerkesztett, s később a császári rendőrség által lefoglalt és meg semmitett „Országgyűlési emlék" czimű évkönyvben magától a szerkesztőiül ezeket olvashattuk gróf Batthyány Lajos, mint hazafi és mint szónok felől: ? Ki ne ismerné e derék férfiú alapos müveitségét, szabad gondolkozását, önállású Ítéletét, s tántorithatlan hazafiúi hűségét ? Ki ne ismerné és mél-