Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 9 — vényhozásunk is figyelembe venné ezen, a dicsőült által oly gyakorlatilag- felfogott igazságot. Az 1848-iki országgyűlésen Batthyány mint a főrendi ellenzék tekintélyes vezére még inkább tün­dökölt s maga a nádor, József főherczeg is be­csülte őt értelmessége s lovagias modora miatt. Ámde az alsóházban az adózás elleni izgatások folytán Deák Ferencz nem jelenvén meg, itt az ellenzéki vezér hiányát nagyon megérezték. Mind­azáltal leginkább Batthyány erélyes föllépése s Kos­suth hirlapi és megyei működése folytán több üdvös törvényt alkottak, nemzeti nyelvűnket a maga ter­mészetes jogaiba helyezték, a vegyes házasságok kérdését ugy a hogy a conservativpárt makacssága miatt lehetett, elintézték, s a növelés- s közlekedési ügyben maga a kormány tett némi reformokat. Az erélyes és bátor uj kancellár az administra­tori rendszer behozatala által a közigazgatást szi­gorú ellenőrzéssel akarván javítani, a főispánságot egészen a kormánytól függő eszközzé tette, s ez által az ellenzéki párt kedélyét annyira fölingerlé, hogy majd minden megye erélyesen nyilatkozott az ellen. Az ország ingerült hangulatát Pest megye küldött­ség által akarta ő Felségénél kifejezni, melynek Batthyány is tagja volt, mint ki a gyűlésen legéle­sebben kelt ki az uj rendszer ellen; — e küldöttséget azonban nem fogadták el Bécsben, mi még inkább olaj volt a tűzre. A conservativ kormánypárt mindent mozgásba hozott a végett, hogy a kivánt reformokat minden erősebb rázkódás nélkül, a maga szelleme- és modo­rában vigye keresztül, és Széchenyi jóslatát, hogy t. i. Kossuth és pártja a forradalom veszélyes ör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom