Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 9 — vényhozásunk is figyelembe venné ezen, a dicsőült által oly gyakorlatilag- felfogott igazságot. Az 1848-iki országgyűlésen Batthyány mint a főrendi ellenzék tekintélyes vezére még inkább tündökölt s maga a nádor, József főherczeg is becsülte őt értelmessége s lovagias modora miatt. Ámde az alsóházban az adózás elleni izgatások folytán Deák Ferencz nem jelenvén meg, itt az ellenzéki vezér hiányát nagyon megérezték. Mindazáltal leginkább Batthyány erélyes föllépése s Kossuth hirlapi és megyei működése folytán több üdvös törvényt alkottak, nemzeti nyelvűnket a maga természetes jogaiba helyezték, a vegyes házasságok kérdését ugy a hogy a conservativpárt makacssága miatt lehetett, elintézték, s a növelés- s közlekedési ügyben maga a kormány tett némi reformokat. Az erélyes és bátor uj kancellár az administratori rendszer behozatala által a közigazgatást szigorú ellenőrzéssel akarván javítani, a főispánságot egészen a kormánytól függő eszközzé tette, s ez által az ellenzéki párt kedélyét annyira fölingerlé, hogy majd minden megye erélyesen nyilatkozott az ellen. Az ország ingerült hangulatát Pest megye küldöttség által akarta ő Felségénél kifejezni, melynek Batthyány is tagja volt, mint ki a gyűlésen legélesebben kelt ki az uj rendszer ellen; — e küldöttséget azonban nem fogadták el Bécsben, mi még inkább olaj volt a tűzre. A conservativ kormánypárt mindent mozgásba hozott a végett, hogy a kivánt reformokat minden erősebb rázkódás nélkül, a maga szelleme- és modorában vigye keresztül, és Széchenyi jóslatát, hogy t. i. Kossuth és pártja a forradalom veszélyes ör-