Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

- 10 — vényébe hagyja sodorni hazánkat, — ideje korán megelőzze. A budai conservativ klubbal szemben, melynek elnöke gróf Keglevich Grábor, lelke gróf Dessewffy Emil vala, — Batthyány Lajos erélyes közreműködésével s elnöksége alatt ellenzéki kört alakítottak Pesten, mely a szabadelvű radikaldemokrata párt minden elemét magában foglalá. Az élet-halálra harczoló két ellenséges párt kiadván a maga politikai programmját, Batthyány, csakhogy a gyűlölt administratori rendszert a következő országgyűlésen megbuktassa, — elnyomva a különféle súrlódások által kifejlett személyes ellenkezést, — barátjai- és számos párthíveivel egyesülten elhatározá, hogy Pestmegyében Kossuth Lajost lépteti fel országgyűlési követnek. A kormány és a conservativ párt, megdöbbenve e váratlan esemény fölött, összeszedte minden erejét s a végső erőfeszítéssel minden lehetőt elkövetett, hogy e terv kivitelét meggátolja. A pestmegyei nemességet leginkább azzal akarták Kossuthtól elidegeníteni, hogy ő nem pestmegyei származású, nem birtokos, a katholikusok és kálvinisták előtt, hogy lutheránus, hogy túlzásaival veszélybe döntendi a hazát, s több efféle. Az ő követjelöltjeik rokonai, barátai, s a kormány s a kath. papság igen sok pénzt költött Kossuth megbuktatására. Ámde Kossuth részére sokkal jobb és hatalmasabb kortesek támadtak a fővárosban és a vidéken, a pesti ellenzéki körből a legjobb, leghatalmasabb népszónokok mentek ki mindenfelé apostolkodni, sziveket hóditani. A két Batthyány vezetése alatt, a Pestmegyében oly nagy népszerűséggel