Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 8 — let leghatalmasabb gyámolitója, úgyszólván éltető lelke Batthyány Lajos vala. És hogy az annyi családot tönkre tett túlságos fényűzés mételye ellen is hathatós gyógyszer volt a védegylet, tanusitá az, hogy a magasabb aristokracia legvagyonosabb úrnői is, mint Batthyány Lajos és Károlyi Gryörgy derék nejei, a honleányi erényekben is oly gazdaggróf Zichy-nővérek, a legdiszesebb estélyeken is egyszerű karton-ruhában jelentek meg, jó példát mutatva ezzel azoknak, kik szegényebb sorsuak lévén, még is a tehetősebbeket erőködnek utánozni s ez által sokszor végromlásukat eszközlik. Az is való, hogy polgári rendünk, különösen a még akkor nagyobbára idegen ajkú és szellemű fővárosi iparos osztályunk, még inkább magyarosodott az ipar- és védegylet befolyása által, s erősen kezdett omladozni azon chinai választófal, mely a polgárt és nemest azelőtt oly távol, s gyűlölködő elszigeteltségben tartá egymástól. Batthyány azelőtt elhanyagolt uradalmait, nagy terjelmü jószágait, az okszerű gazdálkodás behozatala által emelte virágzó állapotra ; s az ipart is meghonositá birtokaiban, különösen Ikervárott czukorgyárat épittetett és Széchenyi példájára 50 ezer darab eperfát ültettek el parancsára, s oly szenvedélylyel karolta fel ez üzletet, hogy midőn a legfontosabb időszak beállt a selyemtenyésztés körül, órákat, napokat töltött a selyembogaraknál s éjeken átvirrasztott a czukorgyári munkálatok körül. A pálinkaégetést egyik jószágán sem akarta megengedni, gazdatisztjei tanácsa ellenére sem, mert attól tartott és méltán, hogy ha a nép a pálinkaiváshoz szokik, elbutul, ellomhul és elaljasodik. Vajha tör-