Vahot Gyula: Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza (1873)

— 3 nyokba. S igy ismereteinek köre mindinkább tágulván, s értelme, önálló Ítélete mindinkább fejlődvén, nagyratörő lelkével a katonai pálya helyett egy ujat, s olyat keresett magának, hol tehetségét, tanulmányait érvényre emelheti, sokkal több hasznot szerezhet a közjónak s egyszersmind nevet is vivhat ki és dicsőséget. Neurohr felismerve az ifjú gróf hivatását, arra ösztönzé, hogy lépjen a politikai pályára s képezze ki magát szónokká, államférfiúvá. Hallgatott reá, s egész szenvedélylyel, valódi lángoló lelkesültséggel lépett uj pályájára, politikai, történelmi, államtudományi, nemzetgazdászati könyveket szerzett, s bámulandó szorgalom- és kitartással tanult, eljárt a megyei gyűlésekre, s részt kezdett venni a közügyekben. A nyilvános élet terén először azon megyei küldöttségben jelent meg, melynek feladata volt fölkérni a királyt az elnyomott lengyelek segélyére. 1830 — 34 között sokat utazott Svajczban, Olasz-, Német-, Görögországban, s gazdag tapasztalással s gyakorlati ismeretekkel gyarapodva tért onnan vissza. — 1833-ban decemberben Törökországba akarván utazni, előbb Pozsonyban lakó barátait ohajtá meglátogatni; ekkor itt ismerkedett meg a szép lelkű gróf Zichy Antónia-, a nemcsak anyagilag, de lelkileg is gazdag, derék tetthazafi, gróf Zichy Károly egyik leányával, kit erre egy év múlva nőül vett, kivel Európa legnagyobb részét beutazta, s ki utóbb két lelkes leánynyal, Emanuela, (gróf Batthyány Grézáné) és Ilona, (gróf Keglevich Béláné) és egy fiúval, a jeles képzettségű s hazafias szellemű Elemérrel ajándékozá őt meg. Bevégezvén nagy utazását, mely nem csupán kéjre, hanem komolyabb czélokra is volt számítva, 1*