Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Függelék

— 86 alkalmával is érvényesíthessék. Szívesen adja magát által ezek folytán Felséges urunk azon megnyugtató reménynek, hogy midőn az országos Rendek és Képviselők ezen a birodalom békeszerető népeinek egyetemét oly mélyen érdeklő tárgy felett, a trón irányában csönöz. 4 § Magas papi méltóságnál fogva tagja az urak házának minden érsek és azon püspökök, kiket hercegi rang illet. 5 §. A császár fentartja magának, hogy kitűnő férfiakat, kik az állam vagy egyház, tudomány vagy művészet körül érdemeket szereztek, élethossszi tagokul hijon meg az urak házába. 6. §. A követek házába választás utján jő 343 tag, még pedig egyes királyságok és tartományok szerint következőleg megalapított számban: A magyar királyság számára 85. A cseh királyságra 54. A lombard-velencei királyságra 2°. A dalmatiai királyságra 5- Horvát- és Tótországra 9. Galicia és Lodomeria királyáságra, Auschwitz és Zátor hercegségekkel, valamint Krakkó hercegséggel 38. Az Ennsen alóli osztrák főhercegség számára 18, az Ennsen felüli osztrák főhercegség számára 10, Salzburg szamára 3. Styria számára 13. Karinthía számára 5. Karniolia számára 6. Bukovina számára 5. Erdély számára 26. Morva számára 22. A felső- és alsó sziléziai hercegség számára 6 Tirol és Vorarlberg számára '2, Istría markgrófság számára, Görzzel, Gradiskával, Triesttel és környékével együtt 6. 7. §, A minden ország számára megállapított mennyiségű tagokat az illető tartományi gyűlés közvetlen választás által küldi. A választás átalános szótöbbséggel olymódon történik, hogy az országrendek mértéke szerint bizonyos területekre, városokra, testületekre első számú képviselő-házi tagok ugyanazon területek, városok és testületek követeiből teljenek ki. A császár fentartja magának, a választások végrehajtását, közvetlenül a területek, városok és testűletek által megrendelni, ha kivételkép oly körülmények következnek be, melyek a követek házának tartományi ryülés általi választását akadályozzák. Ü § A császár nevezi ki ast plnökbt és alelnököt, mindenik ház tagjai közül. A többi tiszteket az illető házak maguk választják. 9. §. A birodalmi tanácsot a császár évenkint összehija. 10. §. Az egész birodalmi tanács hatásköre az 1860. oct. 20-ki diploma II. cikke szerint kiteried mindazon törvényhozási tárgyakra, melyek minden királysággal és tartománynyal közös jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak. Ilyek névszerint : a) Mindazon kérdések, melyek a katonakötelezett*ég módjára és rendjére vonatkoznak, b) Mindazok, melyek a pénz-, hitel-, érc- és jegvbankviszonyok, vám- és üzletügyekre, posta-, vasút- és távirat-ügyre vonatkoznak, c) Minden kérdés, mely a birodalom pénzügyeit illeti, főleg az államháztartás szabályozása és az állam-költségvetés vizsgálata, uj kölcsönök felvétele, létező államkölcsönök fedezése, fekvő államvagyonok elárverelése, átváltoztatása, terhelése, meglevő adók, rovatalok, dijak emelése, ujak behozása. Adók, rovatalok, illetékek, a fennálló törvények sze-rint szedetnek fel, mig csak ezek alkotmányosan változást nem szenvednek. A,z államadósság a birodalmi tanács ellenőrzése alá van helyezve, lí. §, Azon törvényhozási tárgyak, melvek a magyar korona kivételével minden királyságra és tartományra nézve közösek: az 1860. oct. 20-ki diploma II[, cikke szerint a birodalmi tanács nlkotmányos hatáskörébe tartoznak, a magyar korona országaiból való tagok közbejötte nélkül. E szűkebb birodalmi tanácshoz tartoznak a 10. §-ban előszámlált ügyeken kivül, mindazon törvényhozási tái-gyak, melyek nincsenek névszerint fentartva az e szűkebb birodalmi tanácsban képviselt tartományi gyűlések számára. Ugyanez-áll az országgyűlés számára fentartott tárgyakra nézve is az esetben, ha az illető tartományi gyűlés közös tárgyalást indítványoz. Közös törvényhozási ügyekben a szűkebb birodalmi tanács az egyes tartományi gyűlésekkel szemközti illetékességére nézve előjövő kétségeknél a szűkebb birodalmi tanács indítványára a császár dönt. 12. §. Törvényjavas-