Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Függelék

— 87 — egész Őszinteséggel nyilatkozandnak, szemeik előtt tartandják azon ősök példáját, kik bazájuk alkotmányos jogait az idő és viszonyok szükségeivel megegyeztetni, és kiegyenlítve összekapcsolni tudták. latok, mint kormányi előterjesztvények jutnak birodalmi tanács elé. Ennek joga saját hatáskörét illető tárgyakban (§§. 10. lí.) törvényjavaslatokat tenni. Minden ily törvényhez szükséges mindkét ház megegyezése és a császár szentesítése. 13 §. Ha akkor időt, midőn a birodalmi tanács nincs összeülve, az ő hatáskörébe tartozó tárgyakra nézve sürgető rendszabályok hozatala kívántatik, a ministeriumnak kötelessége , intézkedésének okait és következményeit előterjeszteni. 14 §. Az összes, illetőleg a szűkebb birodalmi tanács érvényes hatásához szükséges mindenik háznál a jelenlevők feltétlen többsége, Ez alaptörvény megváltoztatására szóló indítványra mindkét házban a szavazatok legalább két harmada szükséges 15. §. A követ-háznak tagjai a küldőiktől utasitást nem fogadnak el. 16. §. A birodalmi tanács minden tagjának személyesen kell gyakorolni a választási jogot. 17. §. Uj tartományi gyűlés egybegyülésével valamely tartományból a követek házába küldött tagok functiója megszűnik. Azonban újra megválaszthatok. 18. §. A birodalmi tanács elnapolása, valamint a követek házának feloszlatása a Császár rendeletére történik. Feloszlatás esetén a 7-ik §. értelmében uj választás esik. 19, §. A ministerek, udv. cancellárok és központi hivatalok fejei jogosítvák, minden tanácskozmányban részt ve ;ni s javaslataikat személyesen vagy követ által képviselni. Ha kivánják mindig kihallgatást kell nverniök. Szavazási joguk csak akkor van, ha tagjai az illető háznak. 20. §. Mindkét birodalmi tanácsbeli ház ülései nyilvánosak Minden háznak joga van, kivételesen a nyilvánosságot megszüntetni, ha az elrök, vagy legalább tíz tag kivánja és a ház a hallgatóság távozása után elrendeli "1. §. Az ügymenetnek s a két ház kölcsönös érintkezésének meghatározása az ügyrendben fog foglaltatni. A fennebbi mauifestummal kapcsolatban a következő császá i kézírat is kiadatott: Kedves b. Vay ! Mai elhatározásaimmal a m. é. oct 20-ki diplomámban felállított elvek valósitására szükséges intézkedéseket kibocsátván, jónak látom egyszersmind azon módnak megállapítását, hogyan történjék a birodalmi tanácsba menendő követek választása magyarországi királyságomban, a horvát- és tótországi királyságban s az erdélyi nagyfejedelemségben, az országos törvények szerinti alkotmányos elintézésére utalni. Egyúttal a birodalmi tanácsot, monarchiám valamennyi országa javát 1860-ik oet. 20-ki diplomám Il-ik szakasza értelmében egyaránt érdeklő, sürgős ügyek eligazitása végf-tt f. é. april 29-re egybehívtam. A birodalmi tanácsba menendő követek miképi kiküldetésének végleges alkotmányos megállapítását magyarországi királyságomban nagyon feltételezvén az ország belső alkotmányos helyzetének alakulása; az pediftazon mértékben kecsegtetvén a monarchiám többi országával való egyetértő közreműködés üdvös sikerével, a melyben ezekkel öszhangzásba hozatik; ezen intézkedések azonban előreláthatólag több időt s kimerítőbb tárgyalásokat igényelvén : Ön haladéktalanul terjessze elém javaslatait, melyek szerint a magyar országgyűlés fel leszen szólítandó hogy követek kiküldése által már a legközelebbi birodalmi tanácsi gyűlésben is egyfelől kellően tartsa fenn az ország befolyását azon ügyekre, melyekben oct. 20-ki diplomám II ik szakaszához képest ezentúl csak népeim célszerűen rendezett részvéte mellett akarok eljárni és határozni, a nélkül, hogy más felől a birodalmi tanácsba küldendő magyar követek kiküldésének módja iránti végleges intézkedés el legyen hamarkodva. Bécs, febr. 26. 1861. Ferenc Józsej m. k.